, (al-att) névutó. 1) Helyhatárzó, megfelel e kérdésre: hol? am. oly helyen, mely fölött közvetlenül létezik valami. Pad, szék, asztal, ágy alatt fekvő holmi. Sátor, ernyő, fa alatt ülni, állni. A nap alatt vagy az ég alatt nincs párja. Az ég alatt, a föld szinén nincsen olyan árva, mint én. Népdal. Helyviszonyi ellentéte: fölött. 2) Időhatárzó, e kérdésre: meddig? vagy mikor? Hat év alatt, négy hónap alatt, két hét alatt végezni valamit. Kaszálás, aratás. szüret alatt történt. 3) Átv. ért. valamitől mint felsőbb erőtől, hatalomtól, parancstól stb. függve, annak mintegy alája vetve. Kemény büntetés alatt meghagyni valamit. Atyai hatalom alatt lenni.