, (alá-renděl) ösz. áth. 1) Valakit bizonyos felsőségi hatalom, parancs alá helyez, alávet. A közlegényt alárendelik a tizedesnek, a tizedest az őrmesternek, ezt a hadnagynak vagy kapitánynak. Valakit a városi, községi hatóságnak alárendelni. Átv. ért. Az akaratot a törvénynek, az érzékiséget az észnek, a testet a léleknek alárendelni = függővé, engedelmessé tenni. Osztályozásban a szükebb fogalmakat a tágasbak, a fajokat a nemek alá helyezi.