, (al-ak) fn. tt. alak-ot, tb. ~ok. Általán képet, hasonlatot, formát, ábrát mutató, illetőleg helyettesítő valami. Ezen alapfogalmat vonhatjuk le következő érteményeiből. 1) Álarcz, honnan alakos = álarczos vagyis oly személy, ki idegen arczot vesz föl. 2) Mindenféle gyermekbábu, mely szintén férfit vagy nőt képez, mutat; különösen így neveztetnek a marionette név alatt ismeretes paprikajancsiféle fabábuk. 3) Emberfőhöz hasonló készítmény, állvány, melyre fejkötőket, kalapokat húznak. 4) Termet, testalkat, különösen ábrázat. Szép alak, rút alak, útálatos alak, honnan átv. ért. kedves, mátka, szerető. Alakom, angyalom, gyöngy alakom, szelid alakom.
Dallott, s elfogva alakján s hangjain,
Megnyilt az ég szememnek és fülemnek.
(Kazinczy F.)
Alakom, angyalkám,
Pintyőke madárkám.
Népdal.
Nem így most, lángban érted, szép alak,
Nem így utánad könynyel e szemekben;
(Szemere Pál.)
5) Minden élettelen emberi vagy más állati képek. Holt alakok, holtak alakjai = árnyai. Viaszból, kőből való alakok. 6) Bizonyos szabályok által meghatározott forma, honnan a tudományokban alaktan = Formenlehre. 7) Mint algebrai műszó jelenti a mennyiségek betükbe szerkezett öszvetételét; s a mértanban minden közt, mely bizonyos szerkezetű vonalak által záratik el (Figura mathematica). Így neveztetnek az erőműtanban előforduló erőművek, gépek stb. rajzai is, de ezen utóbbiak helyett jobb: ábra.
Mindezen értemények kěpre, illetőleg hasonlatra, olyanságra vonatkoznak, honnan valószinű, hogy gyöke al rokon a hasonlati oly-val, s mintegy alyk vagy olyk vagy olk. Innen elemezhető az alkot is, mely = formál, képez, azaz alakít. Egyezik vele a székelyeknél divatos lak, mely szintén formát, bábot, alakot jelent, s evvel rokon a hasonlító képző lag leg, pl. mulólag = muló módon, mulókép, hasonlólag = hasonló módon, hasonlókép. A törökben halijb am. forma.