, fn. tt. alabastrom-ot, tb. ~ok. A gipszkőnek egyik legfinomabb faja, mely igen szép fehér szine miatt költői, sőt köz nyelven is szemkecsegtető fehérség kifejezésére használtatik, mint melléknév. Alabastrom nyak, váll, karok. "Alabastrom fehér nyaka, súgár cédrus ép dereka. Faludi. Közelebb a görög αλαβαστρον-ból eredett, de itt nincsen megfelelő törzse. Hihetőleg keleti származásu, például az arabban s héberben is laban fehéret jelent, mely az előrészt látszik alkotni.