, (ak-ad-oz-ás) fn. tt. akadozás-t, tb. ~ok. Gyakori, többszöri megütközés, megállás, botlás, kivált menet közben, vagy valami tapadó tárgy általi gyakori fentartóztatás, p. akadozás a tövisbokrok között. Akadozás (a nyelv akadozása) lényeges hiba a szónokban. A sok akadozásban elkésni, ruháját öszverongálni.