Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

AKADEMIA, fn. tt. akademiá-t. A görög nyelvből minden művelt nyelvbe, s így a magyarba is átvett szó. Jelent általán oly helyet, melyben a tudományok, művészetek és testi gyakorlatok oktatásképen előadatnak. Különösen 1) így neveztetik a bölcsészetben Plato iskolája. T. i. egy Athenén kivül fekvő kies helyen, mely legtöbbek véleménye szerint valamely Akademus nevű hősről neveztetett Akademiának, hol gyönyörü kertek és sétányok, valamint testgyakorló iskola is létezett, Plato szintén iskolát alapított, honnan az ő bölcsészete is akademiának neveztetik. 2) Nálunk az egyetemnél szűkebb értelmű, s azon főiskolákat jelenti, melyekben bölcseleti és jogtudományokra oktattatik az ifjuság, milyenek a győri, kassai, pozsonyi, nagyváradi, zágrábi főtanodák. 3) Tudósok társulata, kik bizonyos időkben értekezés végett öszvegyűlnek, s a tudományokat mívelik; ilyen a magyar tudományos akademia. 4) Művészek társulata, vagy tanodája, p. festész-, szobrász-, zenész-akademia. 5) Különösen valami nagyobbszerű hangművészeti, p. szavalási, zenei előadás. 6) A festészek akademiáknak nevezik azon meztelen alakokat, melyek vagy a természet után, vagy valamely minta szerint rajzoltattak. Végül 7) azon köz, nyilvános épület, melyben valamely akademia tagjai vagy növendékei öszvegyűlnek.