, (ak-ad-ály) fn. tt. akadály-t, tb. ~ok. Akármi ellenvetés, ellenszegülés, gát, nehézség, mely valamely dolog, munka, terv, szándék, törekvés folytatását, illetőleg végrehajtását hátráltatja, ellenzi, visszatartja. Akadályokkal küzdeni. Akadályra bukkanni. Akadályba ütközni. Akadályt vetni. Akadályon győzni, átesni. Nagy akadály a szegénység. Km. Az elbizakodás akadályt vet az előmenetelnek. Semmi akadály, csak rajta!