, (ah-ít-at) fn. tt. ahítat-ot. Istenimádási, vallásos érzelemből fakadó kegyeletes cselekedet. Szívbeli, tiszta erkölcsi ahítattal járulni Isten elé. Szélesb ért. másnemü vágyi nyilatkozat, ohajtat. Régiesen ajéjtat. "Tü atyátoknak akarjátok ajéjtatit (desideria) tennetek. Müncheni codex.