, (agg-ály) fn. tt. aggály-t, tb. ~ok. 1. Kedélynyomasztó állapot, midőn bú, gond, félelem foglalja el lelkünket, s nyugodni nem hagy. 2. Kétely valaminek helyességében, igazvoltában, vagy valakinek igazmondásában, példáúl valakinek tanúságtételében, mert már hazugságban tapasztaltatott.