, (az-fělětt) ösz. ih. 1) Bizonyos tárgy, dolog érdemében. Affelett már sokat elmélkedtem. 2) Valamit megtoldó, hozzáadó jelentésű, mely mintegy felső helyet, tetőt képez. Ezen ifjú szép, mívelt, nemes származásu, affelett gazdag is. Hangmódosítással: affölött.