, (ar-ány-os-ság) fn. tt. arányosság-ot. Két vagy több egymáshoz hasonlított tárgyak mértékviszonyi tulajdonsága, vagyis bizonyos aránykulcs szerinti egyezése; arányos állapot. Az emberi test lassu kifejlődése és korai sebes hanyatlása között nincsen arányosság.