, (al-fél) ösz. fn. tt. alfel-et. A segg szónak kevesbbé aljas elnevezése. Kiporolták az alfelét. Alfelére ütötték a nemesí pecsétet = megverték.
E szóban a fel nyilt e-vel = fél, azaz, rész, tehát al-fel = al-fél, alsó fél, alsó fele vagy része a testnek.