, elvont gyök, egy az ó (antiquus) szóval; változattal, OV, honnan: avik vagy ovik, avas vagy ovas, avúl vagy ovúl stb. Hasonlóan a hav, sav, szav, tav öszvehúzva: hó, só, szó, tó. Általán jelent régit, régmultat, s mennyiben agg korra is vonatkozik, ellenkezője iv, ivik, ivadék, mint a maga nemében újat, ifjat, illetőleg új nemzedéket jelent.
Rokon vele az agg korra vonatkozó latin: avus, avitus, autummus, s a német: alt, Ahn, stb. V. ö. A, távolra mutató.