, (at-ka) fn. tt atkát tb. atkák. 1) Nyolczlábu kisded bőrféreg, mely a barmokat szokta leginkább meglepni (marhaatka). Van ilynevü sajtkukacz is. 2) Baróti Szabó D. szerint folyók partjain kavicsból és porondból álló földréteg. Mi első jelentését illeti, egyezik vele a lengyel ovadka magyarosan elemezve: av-at-ka, mintha volna ev-et-ke, az evés rokona, mennyiben a bőrön illetőleg sajton élődik. (Comedo).