, (ar-asz) fn. tt. arasz-t, tb. ~ok. Hosszmérték kézujjaink eszközlése által, t. i. a kinyujtott hüvelykujj hegyétől a szintén kinyujtott közép vagy kisujj hegyéig terjedő hosszuság teszen egy araszt, körülbelül egy réfnegyedet. Bakarasz, a hüvelyk hegyétől a mutatóujj hegyéig terjedő arasz. Kiméri meg az egeket arasszal? Biblia. E különben határozatlan mértékkel élnek néhutt az erdőszök a faderekak vastagságának meghatározására. Néhol a nép szájában t oldalékkal araszt, honnan arasztol, arasztos, stb. törökül: karys; a persa aris = ulna (öl).