, (ar-any) fn. tt. arany-at, vagy ~t, tb. ~ak, vagy ~ok. 1) A drága fémek nemesbike. Fövényarany, termésarany, tömör, tiszta arany, sár-arany = sárga arany, különböztetésül a fehér arany-tól, azaz Mitterpacher szerint, a platinától. Aranyat ásni, mosni, tisztítani, kiégetni, olvasztani, nyujtani. Nem fog aranyon rozsda. Km. Aranyért eladni lelkét, üdvösségét.
Arany- ezüstért, czifra ruháért
Leányt el ne végy koszorújáért.
Népdal.
"Arany nem olt szomjat, éhet
A gazdag még koldus lehet.
Népdal.
2) Aranyból vert pénz, érem. Aranyat verni. Aranynyal fizetni. Aranyon adni, venni. Aranyokra játszani. Körmöczi, császári arany, dupla arany. 3) Melléknevül használva am. aranyból való, arany szinű, formáju, átv. ért. ritka, drága. Arany fonal, zsinór, lemez, csat, sarkantyú. Arany edények, eszközök, ékszerek. Arany alma. Ravasz a szerelem, arany békóval jár. Km. Nem kell az arany edényt pad alatt hevertetni. Km. Arany elme. Arany elmének gyöngy a gondolata. Km. Arany gondolat. Arany hidat csinálj a futó ellenségnek. Km. Árva az árva, ha kapufája arany is. Km. Bátrabb fakupából inni, mint arany pohárból. Km. Nincs szebb szó az aranypöngésnél. Km. Illik, mint az arany rojt a szobránczi gubához. Km. Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. Km. Nem mind arany, ami fénylik. Km. Aki jókor (jó reggel) kel, aranyat lel. Km.
Némelyek szerint elemezve am. ár-any, azaz, ár, vagy érték anyja. Rokonok alatin aurum, tatár holarin, szanszkrit hiranan, hellen χρυσος; ide tartozónak tekintethetik még a szanszkrit: ráds (ragyog), miszerint a ragyogástól venné eredetét. A finn kulta a német Gold-hoz hasonló, valamint a török altun is.