, (ar-ány-os) mn. tt. arányos-t, vagy ~at, tb. ~ak. Ami más hasonlított tárgygyal kellő mértékviszonyban áll, aminek részei egymáshoz mérve illő alakú egységet képeznek. Az ajtók és ablakok a ház nagyságához képest arányosak legyenek. A kiadás arányos legyen a jövedelemmel. Arányos termet. V. ö. ARÁNY.