, (ap-ol); áth. m. apol-t. A régieknél általán, sőt a székelyeknél még ma is am. csókol. "Meg apolja vala ő lábait, (osculabatur pedes eius). "Kit megapolandok, (quem osculatus fuero). Münch. cod. Így értelmezi Molnár Albert is. Elemzését és rokonságát, illetőleg. l. ÁPOL.