, (ěszěm-iszom). Tulajdonképen ige, de gyakran használják fn. és mn. gyanánt is. 1) Zabálás, lakoma, torkosság, étel, ital nagy bősége. Bezzeg volt nagy eszemiszom. Csak az eszemiszomnak örülsz. 2) Mondják oly emberről, kinek minden élvezete és dolga evésivásban áll. Eszemiszom bajnok. Eszemiszom haszontalan ember.