, (ěsz-ik v. ě-sz-ik) t. i., melynek legvégső gyöke, vagyis gyökeleme: ě, mint: iszik igeé i; számos nyelvekben feltaláltatik rokon hangokban, pl. hellénül: εσδω v. εδω, ϕαγω, latinul: edo [es, est], esurio, németül: essen, speisen, szanszkritül: ad, svad [ízlel] stb. V. ö. Ě gyök jelentése. Első múltban: ěvém, ěvél, ěvék stb. Másod múltban: ěttem, ěttél, ěvětt v. ětt. Jövendőben: ěenděm, ěenděl, ěendik stb. Parancsoló: ěgyél, ěgyék. Óhajtó: ěnném, ěnnél, ěnnék stb. Határt. enni. Míveltető: ětet. Tehető: ěhetik. Értelme: eledelt vesz be, azt megrágja, és lenyeli. Tulajdonkép emberről, de egyéb állatokról is mondják. Eszik, mint a ló, mint az éhes farkas, (Km.). Sokat eszik. Húst, kenyeret, gyümölcsöt, füvet, gyökeret eszik. Ha sokat akarsz enni, keveset egyél. (Km.). Két pofára enni. Abban ugyan nem eszel.
Egyetek bolondok, meghalt apátok. (Km.) Torkig, untig, megzabálásig enni. Eltart a föld, csak legyen mit ennünk. (Km.). Igekötővel mindig tárgyesetet vonz. Elenni más jószágát. Fölenni a hulladékokat. Kienni valakit mindenéből. Leenni az adósságot. Másutt is leszokták enni a húst a csontról. (Km.). Öszveeszik békát, egeret. Ökör szánt a zab alá, de ló eszi meg. (Km.). Ily esetben az ik el is marad néha, pl. Megesz a farkas, fene. Átv. ért. emészt, ront, lassan fogyaszt. Fene eszi, szú eszi a csontjait. A rozsda megeszi a vasat. A méreg beette magát belsejébe. Föleszi testét a húgy. Néha annyit tesz, mint: csíp, éget. Eszi a bors a nyelvét. A dohányfüst eszi a szemeit.