, (ěbv-ő v. ě-v-ő) mn. tt. ěvő-t. 1) Aki vagy ami eszik. Ěvő gyermek. Ěvő madarak. Húsěvő, gabnaěvő, fűevő állatok. Emberevő vad népek, kenyérěvő. 2) Amivel, amiről, ahol eszünk, s ekkor a viszonynévvel öszvetéve iratik. Ěvőkanál. Ěvőasztal, Ěvőhely.