, (ül-tet-vény-ěs) mn. és fn. 1) Mint mn. tárgyesete: ültetvényěs-t v. ~et, tb. ~ek. 2) Ültetvénynyel vagy ültetvényekkel ellátott; ültetvényekkel bővelkedő. Ültetvényes kert, szántóföld. Mint fn. tárgyesete: ültetvényěs-t, tb. ~ěk. Ültetvény v. ültetvények birtokosa. Dohány-, czukornádültetvényes.