, (ül-ep-ít) áth. m. ülepít-ětt, par. ~s, htn. ~ni v. ~eni. Eszközli, hogy bizonyos folyadék közé vegyült testrészecskék leülepedjenek, s fenékre álljanak. Vegyészileg ülepítik a folyadékban felolvasztott testet, midőn egy harmadikat vegyítnek bele, mely az egyik szert magához húzza, minélfogva a sulyosb rész elválik s fenékre száll. (Praecipitare).