, (ügy-l-et) fn. tt. ügylet-ět, harm. szr. ~e. Újabbkori szó s általában am. az egyszerü ügy; különösen jogügylet am. két vagy több személy közt kötött akár szó- akár irásbeli szerződés, vonatkozva a köztük megállapitott viszonyokra. Adásvevési jogügylet. Ajándékozási jogügylet. Szállitási jogügylet. Különbözik: üzlet, mely kereskedelmi foglalkodásra, viszonyokra vonatkozik általában. V. ö. ÜZLET.