, ÜSZKÖLLŐ, fn. tt. üszkölőt, Szabó Dávidnál (két ll-vel) járomszeg, vagy járomszíj, melyekkel az igába fogott ökör nyakát bezárják. Eredeti kiejtéssel alkalmasint: öszköllő, mintegy öszkötélő, öszkötő, az ösz gyöktől, mert a bélfával együtt szoritja közbe az ökör nyakát.