, (üz-e-kěd-ik) k. m. üzekěd-tem, ~těl, ~ětt. A tehénnemü állat nemi ösztöntől ingereltetve bikával párosodni vágy, s attól üzőbe vétetik. Tavaszkor üzekednek a tehenek. A harmadfű üsző megüzekedett. Máskép: üzekěszik, továbbá folyat, v. folyatik. Aljas nyelven mondják megvetőleg, nőszemélyről is. Bérczy K. a vadludak- és vadruczákról is azt mondja, hogy üzekesznek.