, (üz-ér) fn. tt. üzér-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Személy, ki bizonyos kereskedelmi s nyerészkedési foglalatosságot űz, folytat, ki ad vesz, csereberél, pénzzel nyerekedik. Az ,üzlet szóval együtt ujabb korban alkotott szó. (Fogarasitól. V. ö. ŰZ, áth. ige, 4).