, UJOLAG (új-o-lag) ih. Ismételve, megint. Már Molnár Albertnél is eléjön. E szóban az o csak közbetett hang, tehát eredetileg újlag, mint végleg, mellesleg, oldalaslag stb. Sz.-Krísztina életében: újolan, Molnár Albertnél szintén olvasható: újulan (denuo, denovo stb.)