, (út-mutató) ösz. fn. 1) Személy, ki akár tulajdon, akár átv. értelemben útba igazít valakit. 2) Irásba foglalt, vagy nyomtatva kiadott, s bizonyos czélra vezető oktatás, tanács; eligazodásra szolgáló értesítvény. 3) Az útoszlopokra szegezett vagy másként megerősített táblácska, melyre a közelebbi hely följegyezve van; máskép: útkar. Igy neveztetik a fákra vagy czölöpökre bevésett ilyenféle jegy is.