, v. UTASÍT, (út-as-it) áth. m. utasít-ott, par. ~s, htn. ~ni, v. ~ani. Bizonyos útra igazít valakit, megmutatja, vagy megmondja néki, merre kell a föltett czélhoz jutnia. Jobbra, balra, jól, roszszul utasitani valakit. Elutasította őt a háztól, azaz megmondták neki, hogy menjen isten hirével. Kiutasították a városból, a várost elhagynia parancsolták. Átv. valakinek bizonyos ügyben tanácsot, oktatást ad, mely szerint azt végrehajtsa, hogy czélját érje.