, UTASITVÁNY, (út-as-ít-vány) fn. tt. utasítvány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Azon irásban adott javaslat, tanács, határozat, vagy rendelet, melynél fogva bizonyos ügynek végrehajtására utasítnak valakit. Országgyülési követnek adott utasítvány. Az utasítványhoz tartani magát. V. ö. ÚTASÍT.