, UJDONSÁG, (új-don-ság) fn. tt. ~ot. 1) Valami létezőnek azon tulajdonsága, melynél fogva csak imént eredt, készült, támadt stb. Újdonsága miatt kapni valamin. 2) Maga az új tárgy. E gyümölcs ily korán ujdonság előttem, eddig még nem láttam, nem ettem. Különösen új esemény, hír. Újdonságokat vadászni, beszélni, hirlapokban közleni.