, (úr-vacsora) ösz. fn. Innepélyes egyházi szertartás, midőn a hivek áldoznak, vagyis római katholikus értelemben az oltári szentséget magokhoz veszik; protestáns ért. a pap által megáldott kenyérben és borban részesülnek. Minden keresztény felekezetek ez által önmaga Krisztus urunk rendelete szerént utolsó vacsorájának emlékét üllik meg ("Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.).