, (öl-ög-et) gyak. áth. m. ölöget-tem, ~tél, ~ětt, par. ölögess. Gyakran, vagy folytonosan többeket öl. Ezen igében némi kicsinyezés, aprózás mellékfogalma rejlik, miért valamivel gyöngédebb, szelidebb értelmü, mint az öldös, és a kegyetlenségre vonatkozó öldököl; körül-belül egy fokon áll az ütöget, vereget, csipeget, nyomogat stb. igékkel.