, (ökör-ész) fn. tt. ökrész-t, tb. ~ek, harm. szr. ~e. Széles. ért. aki ökrökkel bánik, valamint a lovakkal bánó: lovász, a juhokkal: juhász stb. Szorosb ért. szolga, ostoros, vagy béres, ki ökrökön dolgozik, továbbá, ki az ökröket legelőre hajtja és őrizi. Az ökrész a kolomp hangjáról megtudja, merre járnak ökrei.