, (ökör-szěm) ösz. fn. 1) Az ökörnek aránylag nagy, és kidudorodó szeme. Átv. ért. nagy emberi szem, mely úgy kidagad, hogy golyóját a szemhéj be nem takarhatja. 2) Az építészeknél, gömbölyü, vagy tojásdad ablak. 3) A billegények osztályából való, s Európában legkisebb madárfaj, melynek háta olajzöld, hasa fehéres, s fejét vörösszinnel vegyes aranysárga és fekete pártázatu búbocska födi. A csalitokban és sövények körül szeret bujkálni. (Motacilla regulus). A népmonda szerént a madarak közti királyságra nézve a sasnak vetélytársa. 4) l. ÖKÖRSZEMFŰ.