, (ör-eg-ség) fn. tt. öregség-ět, harm. szr. ~e. Régente Molnár A. szerént, nagyság, nagysági állapot, vagy tulajdonság; de már ma am. vén koru állapot, vénség. Tisztes öregség. Öregség, betegség. Legjobb futót is eléri az öregség. (Km.). Sok köhögő társsal jár az öregség. (Km.).
"Tisztes öregségben az lesz neme atyja.
Arany J. (Buda halála).
V. ö. ÖREG.