, IRÓS, (ir-ó-os) mn. tt. irós-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Iróval bekent vagy töltött, iróval vegyített. Irós kanál, fazék, tál. Irós vaj. 2) Frisen köpült, s ki nem főzött vajjal készített. Irós tészta. E két utósó öszvetéve is iratik: irósvaj, iróstészta.