, (íz-el-int) áth. és kics. m. ízelint-ětt, htn. ~ni v. ~eni. 1) Valamit igen kis mértékben ízel, kóstol. A szakács sorban ízelinti az ételeket. 2) Önhatólag és beható ragu névvel am. valaminek izébe bele kezd szeretni, valamiben tetszést kezd lelni. Eddig vízisza volt, de ugy látszik, már bele izelintett a borba.