v. IRATTÁR, (írat-tár) ösz. fn. Széles ért. kéziratok tára, vagyis azon hely, hol több kéziratokból álló gyüjtemény tartatik. Szorosb ért. hatósági hivatalterem, hová a hivatalos iratok bizonyos rendbe szedve letétetnek, vagy azon hivatalkönyv, melybe a beadott hivatalos iratok időszerénti vagy szakozati sorban bejegyeztetnek. (Registratura).