, ÉPÜLET, (ép-űl-et) fn. tt. épűlet-ět. Általán, az épitészet szabályai szerént készített alkotmány. Ez értelemben épületek közé számittatnak a síremlékek, kikövezett vízcsatornák, hajók stb. Szorosb ért. az épitészet szabályai szerént bekerített oly térség, melyben lakni, s különféle dolgokat kényelmesen végezni lehet. Fából, mórból, téglából, kőből felállított, rakott, csinált épület. Ilyenek különösen, a házak, templomok, tornyok, várak, ólak, aklok, csűrök stb. A bányászok épületnek mondják azon földalatti meneteket, nyilásokat, melyeken a bányákba be és ki járnak.