, (ép-it-ész-et) fn. tt. épitészet-ět. Mesterség, melynek műtárgya, kényelmes, biztos, tartós, müvészileg szép, és czélirányos épületeket a lehetségig jutányos áron létesíteni, felállítani. Az épületek különfélesége és czélja szerént az építészet is többféle: Polgári építészet, gazdasági építészet, hadi, vízi, hajóépitészet.