, (éj-nap-egyen) ösz. fn. Az évnek azon ideje, midőn az éj és nap egyforma hosszaságuak, mi földövünkön esztendőben kétszer, u. m. tavasz és ősz kezdetén történik, s akkor a nap az egyenlitő fölött áll. Az első tavaszi, a másik őszi éjnapegyennek neveztetik. (Aequinoctium).