, ÉDELG, (éd-el-ěg v. éd-el-g) önh. m. édelěg-tem v. édelg-ěttem, ~tél v. ~ěttél, édelg- ětt, htn. ~ni v. édelgeni, v. édelgni. Gyöngéd nyájassággal szerelmeskedik; éldeli a gyönyört. Édelegnek az ifju szerelmesek.
"Egy kép körűl édelg a biztos ének."
Lantos szerelme (Kisfaludy K.)