, (éb-r-esz-get) áth. és gyakor. m. ébreszget-tem, ~tél, ~ětt. Gyakran vagy folytonosan valakit, vagy többeket álomból költöget. Trombitaszóval ébreszgetni a falun tanyázó lovasságot. Átv. ért. bíztatgat, nógat, ösztönözget. Honszeretetre, erényre, munkásságra ébreszgetni a fiatalságot.