, (éj-szaka) ösz. fn. Azon időköz, melyet rövidebben éjnek hivunk. V. ö. ÉJ. Téli, nyári, hosszú, rövid, sötét, holdvilágos, csillagos éjszaka. Jó éjszakát!
"Sötét éjszakában jártam
Ragyogó csillagot láttam."
Pásztori dal.
Szabatosan véve, különbözik: éjtszaka, l. ezt.