, (név-más) ösz. fn. Oly szó, mely a mondatban név helyett áll, mely név képét viseli, vagy névre vonatkozik. 1) Személyes névmás, mely személynév helyett áll, úgymint én, te, ő, mi, ti, ők, ide tartozván a viszszatérő névmások is: enmagam, tenmagad, önmaga, vagy ennenmagam, tennenmagad stb. 2) Birtokos névmás, enyém, tiéd, övé stb. 3) Mutató névmás, mint: ez, emez, az, amaz. Ide számítják a nyelvészek az a, e mutató szócskákból származott milységi mellékneveket: ily, ilyen, oly, olyan, emily, emilyen, amoly, amolyan. 4) Visszahozó, vagy viszonyló névmás, úgymint a személyre nézve: ki, a dolgokra mely, mi. 5) Kérdő, mint ki? kicsoda? mi? micsoda? mily, milyen? 6) Határozott, milyenek: egyik, másik, mindenik, kiki, mindenki, senki. 7) Határozatlan, mint annyi, ennyi, akkora, ekkora, mennyiségre mutatók; néki (régies), némi, némely, néhány, részletet jelentők; valaki, valamely, valami, bizonytalan személyre, vagy tárgyra vonatkozók; akárki, akármely, bárki, bármi, bármely stb.