, (bub-or-ék) fn. tt. buborék-ot. 1) A nedvnek lég, gőz segítségével gömbölyü formára ideiglenes kiterjedése kidudorodása. Szappanbuborék, esőbuborék, vízbuborék, sörbuborék. Elpattant, mint a szappanbuborék. Km. Buborékot hány a sebesen ömlő patak. 2) A boncztanban, némely edények buborékfajta felfuvódásai, ilyenek: a tápbuborék, táppadmaly, bélbuborékok, stb. A szanszkritban bubura, barbura, bribuka szintén am. buborék.