, (szusz-t-or-a, mintegy: sus-t-or-a) fn. tt. szusztorát. Székely tájszó, s jelent viasz seprőjéből csinált mécset. Mint hangutánzó rokon a sustorog, sistereg égésre vonatkozó szókhoz. Képeztetésre hasonlók hozzá: kusztora, csuszkora, ontora, gugora.