, (or-szág-i) mn. tt. országi-t, tb. ~ak. Csak az-illető népnek, vagy helynek nevével öszvetéve használtatik, s am. azon országból való, ottlakó, onnan eredő, azt illető, arra vonatkozó. Magyarországi borok, erdélyországi lovak, francziaországi gyárak. stb.